A villamosenergia-rendszer ellátási láncában az erőművi társaságok az általuk megtermelt villamos energiát a kereskedőknek, egyetemes szolgáltatóknak értékesítik, amelyek vagy a nagykereskedelmi piacon értékesítik tovább az áramot, vagy villamos energiát szolgáltatnak a felhasználóknak. A villamos energia a termelőtől az átviteli és az elosztóhálózaton keresztül jut el a felhasználóig.
A hálózatra csatlakozó hazai erőművek összesített beépített kapacitása 2018. december végén – a háztartási méretű kiserőműveket nem számítva – 8962 MW-ot tett ki, melyből 2000 MW-ot a Paksi Atomerőmű négy blokkja adott. Paks után jelentős erőművi teljesítményt képvisel a földgáztüzelésű Dunamenti Erőmű (794 MW), valamint az alapvetően lignittüzelésű Mátrai Erőmű (966 MW). 2018 decemberében az aktívan termelő kiserőművi összevont engedélyesek beépített teljesítőképessége 1531 MW volt. A tavalyi évhez képest beépült további mintegy 400 MW többletkapacitás túlnyomó része különböző működési támogatásoknak (KÁT, METÁR) köszönhetően megépült naperőmű.
Magyarországon 94 településen összesen közel 650 ezer a távhővel ellátott lakások száma. A távhőszolgáltatók által értékesített hőenergia kb. 73%-át a lakosság (fűtési célra és használatimelegvíz-fogyasztásra) használja fel. A távhőszolgáltatók a hőenergiát vagy távhőtermelőtől (fűtőmű vagy fűtőerőmű) vásárolják, és/vagy maguk állítják elő kazánokban, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezésekben (pl. gázmotorokkal), valamint geotermikus rendszerben. A 94 távhőszolgáltatással rendelkező település közül 64 település esetében részben kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést megvalósító – azaz egyidejűleg távhőt és villamos energiát is előállítani képes – fűtőerőműben történik a távhő előállítása.
Az idén első alkalommal megrendezésre kerülő Erőművek Éjszakája keretében az érdeklődők megismerhetik az ország biztonságos ellátását szavatoló erőművek működését, betekintést nyerhetnek a villamos energia és a távhőtermelés kulisszatitkaiba.