ÉRV Zrt. – Sátoraljaújhelyi Vízműtelep

Figyelem

• A vízmű területére mindenki saját felelősségére lép be, és vesz részt a látogatáson.
• A bemutatás szabadban és épületeken belül is üzemi területen történik, a kifüggesztett figyelmeztető és figyelemfelhívó feliratok és a látogatást vezetők utasításainak betartása kötelező!
• Sötétedés utáni programokhoz fejlámpa, elemlámpa ajánlott.
• Sportos, kényelmes öltözet, hosszú nadrág és zárt lapos sarkú cipő kötelező.
• A részvételhez szükséges az üzemeltető által a látogatás alkalmával elmondott szabályok betartása.
• Ittas személy nem vehet részt a túrán.
• A vízkivételi műbe való lejutáshoz a látogató személyek mindkét kezének szabadnak kell lennie, ezért kérjük, táskát ne hozzanak magukkal.
• A vízmű területén bekövetkező esetleges balesetekért Társaságunknak nem áll módjában felelősséget vállalni.
• A látogatók az esetlegesen okozott károkért felelőséggel tartoznak.

A Sátoraljaújhelyi északi (1-es számú) vízműtelep Sátoraljaújhely külterületén, a szlovák határ mellett helyezkedik el, mely 1906-tól üzemel. Maga a közműves vízellátás az 1900-as évek elején kezdődött, viszont az ivóvízellátás az 1700-as évek végére nyúlik vissza. 1904-ig ugyanis a város ivóvíz ellátását a Dörzsik forrás nyújtotta. Vas-Mancival (női szobor) ábrázolt csobogó 1778-ban készült el. A forrás a mai napig folyik és egyszer sem apadt el. A Dörzsik forrás, régi nevén megyekút a mai Kossuth szobor helyén állt. Ma a katolikus nagytemplom előtt található. 133 évig szolgálta a vizet.

Az 1900-as évek elejéig ihatták a vizét, mert a csobogót elbontották és a helyére a Kossuth szobor került. 1987-ben viszont megépítették a hasonmását, mely során a középső, eredeti tartó oszlopot használták fel. Sajnos a nem megfelelő tisztítás során a víz szennyezett lett, így azóta nem iható.

1904-ben Dókus Ernő, mint a város képviselő-testületi tagja korán észrevette, hogy a sátoraljaújhelyi lakosok száma annyira megnövekedett, hogy a Dörzsik forrás nem fogja ellátni az egész várost ivóvízzel, ezért birtokain fúrásokat végeztek. Legalkalmasabbnak a jelenlegi vízmű területét látta, itt, a magyar-szlovák határon. Régen a Ronyva akkori medre ezen a helyen ment keresztül, és a Ronyva kavicsteraszain 20-40 méteres kutakat fúrtak.

A hálózat kiépítését 1906-ban kezdték el, de csak közkutas ellátás volt.

1907-ben az első 5 kutat üzembe helyezték napi 2000 m³-rel. Napjainkban a megengedett 8.000 m³/nap. Azóta még 8 kutat mélyítettek a vízmű területén. A kutakban lévő búvárszivattyúk a 3×100 m³ -es pihentető medencéket töltik. A gépházban lévő 6 db hálózati szivattyú ebből a pihentető medencéből termel a hálózatra. A sátoraljaújhelyi Májuskúti víztároló medence kapacitása 1500 m³, a sárospataki Megyerhegyi medence pedig 1000 m³. Az északi vízbázisról látjuk el Sátoraljaújhely, Sárospatak városokat és a környező településeket, sőt még a Bodrogköz irányába is szolgáltatunk.

A kitermelt nyersvíz minősége a határértékeken belüli, így semmilyen tisztítási technológiát nem igényel. A fertőtlenítés nátrium-hypoklorit oldattal történik.

A vízműtelepen a vendégek megtekinthetik a víz útját a kitermeléstől a tároláson át a hálózatba juttatásig. A látogatók először általános, majd a Zempléni Üzem egészére vonatkozó összefoglalót kapnak a vízbeszerzés, víztisztítás, víztárolás és a tisztított vízhálózatba való betáplálás módjáról, annak technikai hátteréről.