A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal partnereivel együtt izgalmas listát állított össze a programban résztvevő erőművekről. A két évvel korábbi Erőművek Éjszakájához hasonlóan, az ország legnagyobb erőművei – mint például a Paksi Atomerőmű, a Mátrai vagy a Dunamenti Erőmű – idén is csatlakoztak a programhoz. Azonban a hagyományosnak nevezhető atom, lignit és a földgáz alapú technológia mellett az érdeklődők más műszaki alkalmazások sajátosságait is megismerhetik.
A Miskolci Biomassza Fűtőmű például egyes hőkörzetek megújuló energia alapú ellátását biztosítja. A látogatás során az érdeklődők betekintést nyerhetnek az 1100 lakás távhőszolgáltatását biztosító biomassza alapú fűtőmű üzemeltetésébe, működés közben tekinthetik meg a biomassza elégetésre alkalmas kazánt, amely a legmodernebb műszaki megoldásokkal rendelkezik: automatikus teljesítmény- és tüzelőanyag-szabályozás, porleválasztó berendezés, 20 méter magas kémény.
A vízerőművek iránt érdeklődők megtekinthetik az 1974-ben üzembe helyezett Kiskörei Vízerőművet, amely 28 MW beépített teljesítményével Magyarország legnagyobb vízerőműve. A vízerőmű a Tisza folyó duzzasztásával létrejött Tisza-tó megújuló vízenergiájából környezetbarát módon állít elő villamos energiát, melyet az országos rendszerbe táplál be: a vízerőműben megtermelt energia mennyisége a Magyarországon vízenergiából előállított villamos energia kb. fele, ami 40-45 ezer átlagos fogyasztási igényű háztartás éves energia ellátását biztosítja. A látogatók megtekinthetik a vízturbina szabályzó berendezéseit, a turbinaaknában elhelyezkedő berendezésrészeket és az erőmű vezénylőtermét.
A Tiszalöki Vízerőmű, Magyarország második legnagyobb vízerőműve is várja látogatóit. Az itt megtermelt energia a Magyarországon vízenergiából előállított villamos energia kb. 25 %-át teszi ki. A látogatók szakképzett üzemi kísérő vezetésével megismerhetik a Vízlépcső környezetét, annak kialakítását és ökológiai hatását az élővilágra. A bejárás során részletes tájékoztatást kapnak a Tiszalöki Vízerőműről, a termelő berendezésekről és működésükről.
A Pest megyei Tura városában épített Geotermikus Erőmű Magyarországon az első olyan geotermikus energiát használó ipari egység, ami a hőenergia szolgáltatás mellett villamos energiát is termel. A látogatás végére mindenkinek egyértelművé válhat, hogy a termálvíznek – mint megújuló energiaforrásnak – legfőbb előnye, hogy nincs környezetkárosító hatása, mivel zárt rendszerben kering és teljes mennyiségben visszasajtolásra kerül. A hasznosítás alternatívái lehetnek a termálvizeket használó wellness, strand- és gyógyfürdők, vagy akár a közintézmények távhővel történő ellátása is.
A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve. A létesítmény feladata, hogy termikusan ártalmatlanítsa a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék mintegy 60 százalékát. Az erőmű évi 420 ezer tonna kommunális hulladék termikus hasznosítását teszi lehetővé, és ezzel 13 ezer lakás fűtéséhez szükséges gőzt és 45 ezer lakás éves villamosenergia-mennyiséget állít elő.
Fentieken túl számos erőmű alkalmaz kombinált technológiát, mint például az ALTEO Győri Erőműve, ahol az erőmű gerincét jelentő gázmotoros technológia mellett a telephelyhez egy 24 toronyból álló szélerőművi egység is tartozik. A mohácsi Liszt Ferenc Utcai Fűtőmű és Biofűtőmű pedig – amely 2013 lakást, 36 közintézményt és 8 külön kezelt intézményt lát el távhővel – az energia mintegy 60%-át megújuló alapon faapríték eltüzelésével állítja elő, azonban a telephelyen található egy 499 kW teljesítményű napelempark is.